A 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyv szerint előzetes jognyilatkozat megtételére lehetőség van. Az előzetes jognyilatkozat célja, hogy a még cselekvőképes személy önrendelkezését előzetesen biztosítsa, nagyobb teret engedve ezáltal tényleges akaratának. Különös jelentősége lehet az előzetes jognyilatkozatnak azoknál, akik demenciát okozó betegségükről szereznek tudomást, vagy olyan műtét előtt állnak, amely a mentális képességeikre kihatással lehet.

Ugyanis az előzetes jognyilatkozattal egy jövőbeni nem várt baleset, betegség esetére kijelölhető az a személy, akit a rendelkező gondnokaként meg kíván jelölni, sőt a gondnok által teendő lépések, eljárásának főbb mozzanatai is előre meghatározhatók.

A nyilatkozatot tevő nagykorú, cselekvőképes személy – cselekvőképességének későbbi, részleges vagy teljes korlátozása esetére – a jogszabály által előírt formában és módon rendelkezhet előre bizonyos kérdésekről, amelyet cselekvőképessége korlátozása esetén a bíróság és a gyámhatóság (kevés kivételtől eltekintve) köteles figyelembe venni. Az előzetes jognyilatkozat akkor hatályosul, amikor a nyilatkozatot tevő cselekvőképességét korlátozó gondnokság alá helyezéséről döntés születik. A bíróságnak a gondnokság alá helyezéssel egyidejűleg hivatalból kell vizsgálnia, hogy a gondnokság alá helyezett személy tett-e korábban előzetes jognyilatkozatot, és ha tett, akkor egyidejűleg annak alkalmazásáról is dönt a bíróság.

Előzetes jognyilatkozat ügyvéd, közjegyző vagy gyámhatóság előtt személyesen tehető.

Jelenleg az előzetes jognyilatkozatokról szóló elektronikus nyilvántartást az Országos Bírósági Hivatal működteti. A nyilvántartás tartalmazza a nyilatkozattevő adatait, az előzetes jognyilatkozatot bejegyző bíróság megnevezését és ügyszámát, az előzetes jognyilatkozatot okiratba foglaló szerv, személy megnevezését, székhelyét, valamint az előzetes jognyilatkozatot tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét.